 |
|
Tereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018 (XII.11.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-01-01 -tól
|
|
Tereske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a község jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben szabályozott módon, a Korm. rendelet 9.sz. mellékletében felsorolt államigazgatási szervekkel, valamint a partnerségi egyeztetésekről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott partnerekkel történt egyeztetéseket követően, Tereske településképének védelmére az alábbi rendeletet alkotja.
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.§ A rendelet célja, hogy a község egyes jellegzetes települési karaktert hordozó részeinek arculatát megőrizve segítse a falu építészeti fejlődését, az épített és természeti környezet közötti harmóniát.
2.§ (1) Az 1.§ szerinti célok elérése érdekében az Önkormányzat az épített környezet egyes, más jogszabály alapján védelem alatt nem álló településtörténeti, helyi építészeti, táji, természeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti szempontok miatt védelemre méltó elemeit helyi védelem alá vonja. A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem célja, hogy utódainknak minél teljesebben megőrizze:
3.§ (1) Az egyes településképi szempontból meghatározó, jellegzetes települési karaktert hordozó településrészek területi lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A területegységek lehatárolásának célja, a településkép védelme érdekében az egyes területek sajátosságaihoz illeszkedő, differenciált szabályozás alkalmazása.
4.§ (1) E rendelet területi hatálya Tereske község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében
a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve
b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(3) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
5.§ (1) E rendelet alkalmazásában
(2) Egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint az országos építésügyi követelményeket megállapító 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben foglalt fogalmakat használjuk.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
6.§ A helyi védelem feladata, a 2.§-ban foglalt célok elérése érdekében a helyi védelem tárgyainak felkutatása, helyi védelem alá helyezése, és megőrzésük, fenntartásuk segítése mindaddig, amíg a védettség alá vonás oka fennáll.
7.§ A helyi védelem fajtái:
I. területi védelem:
II. egyedi védelem:
(továbbiakban: művészeti alkotás)
8.§ A helyi védelem irányítását, szervezését az önkormányzati főépítész végzi. A helyi védelmi munkához ki kell kérni a helyi civil és szakmai szervezetek, egyesületek és az érintett tulajdonosok véleményét, közreműködő segítségét.
Helyi védelem alá helyezés, és a védelem megszüntetése
9.§ Helyi védelem alá helyezés csak e rendeletben szabályozott védetté nyilvánítási eljárással történhet.
10.§ Védetté nyilvánítási eljárásban a védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület a főépítész előterjesztése alapján rendelettel dönt, figyelembe véve a 3. §-ban felsorolt védettségi fajtákat.
11.§ Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bármely természetes, vagy jogi személy javaslatot tehet az önkormányzati hivatalba. Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tehet a településrendezési eszköz készítését megalapozó alátámasztó dokumentum is. (Pl.: örökségvédelmi hatástanulmány, stb.) A javaslatban szerepelnie kell a védelemre javasolt érték pontos megnevezésének, rövid leírásának. A javaslatokat a főépítész, szakmai véleményével a Képviselő-testület elé terjeszti.
12.§ A védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszűnéséről a kihirdetéstől függetlenül, külön írásban értesíteni kell
13.§ A helyi védelem ténye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethető, melyről az ingatlan tulajdonosát előzetesen írásban értesíteni kell. A bejegyeztetésről, illetve védelem megszűnése esetén a bejegyzés töröltetéséről a jegyző gondoskodik.
14.§ (1) A területi és egyedi védelem alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, melyből kitűnik a védett érték minden lényeges adata. (címe, helyrajzi száma, az ingatlan tulajdonosa, használója, annak címe, a védett érték rövid leírása, dokumentálása tervvel, felmérési rajzzal, vagy fényképpel, építésének, keletkezésének ideje - amennyiben ismert - felújításának időpontja stb.)
(2) A nyilvántartást a hivatal tervtárában kell őrizni.
A területi védelem meghatározása
15.§ (1) Területi védelemben részesíthetők a helyi értékek, ha tárgyai önmagukban egyenként nem is érik el az egyedi védelemre méltó szintet, de együttesként, elhelyezkedésüknél, összképüknél fogva, őrzik a terület épített örökségének megőrzésre méltó elemeit. (utcakép, telekosztás, térszerkezet, beépítési morfológia, stb.)
(2) Ugyancsak területi védelemben részesülhet az az érték, mellyel kapcsolatban fogalmilag csak a területi kiterjedés értelmezhető. (falurész, telektömb, épületegyüttes, park, táji részlet, stb.)
16.§ A helyi területi védelem jegyzékét e rendelet 1. számú mellékletének 1. fejezete, a területek térképi lehatárolását a 2. fejezete tartalmazza.
Az egyedi védelem meghatározása
17.§ Egyedi helyi védelemben részesíthetők mindazok az önmagukban is jól értelmezhető, a helyi épített és természeti környezet örökségét magukban hordozó objektumok, melyek ugyan jelentőségükben nem érik el az országos védelem szintjét, ám lokálisan jelentős meghatározói települési arculatunknak.
18.§ A helyi egyedi védelem jegyzékét e rendelet 1. számú mellékletének 3. fejezete tartalmazza.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek és jogok
19.§ Az egyedi védelemben részesülő objektumok tulajdonosai (használói, kezelői, a továbbiakban: tulajdonos) a közösség iránti társadalmi kötelezettségvállalás keretében, kötelesek a védelem tárgyát képező dolgokat a jó gazda gondosságával használni, kezelni, szükség esetén felújítani, és így az utódoknak megőrizni.
20.§ Köteles a tulajdonos - természetes személy esetén a magánélet háborítatlanságának, jogi személy esetén a működési rend védelmének biztosítása mellett - az érdeklődőknek a védelem tárgyának megtekintését elvárható módon lehetővé tenni.
21.§ A tulajdonos a védelem tárgyának fenntartásával, felújításával kapcsolatban felmerülő, igazolhatóan az örökségvédelem szempontjai miatt felmerülő többlet költségei fedezésére támogatást kérhet a védettséget megállapító önkormányzattól.
22.§ A tulajdonos, amennyiben életvitelének, jogi személy esetén működésének, gazdasági tevékenységének súlyos zavarát okozza, vagy veszélyezteti a helyi védettség megléte, kezdeményezheti a védettség megszüntetését, indokai részletes kifejtésével.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
23.§ (1) Tereskén településképi szempontból hat, egymástól építészeti karakterében eltérő, meghatározó területegység típust különböztethetünk meg. Ezek:
- Általános lakóterületek
- Településközponti terület
- Általános gazdasági terület
Különleges, beépítésre nem szánt területek:
- Temető
(2) Az egyes eltérő karakterterületek lehatárolását e rendelet 2. számú térképmelléklete tartalmazza.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
24.§ (1) A község területén építmények létesítése, bővítése, vagy felújítása során az adott terület építészeti karakteréhez illeszkedő, hagyományos építőanyagok használata kívánatos.
(2) A felhasznált anyagok színe, texturája, az épületszerkezetek fő arányai illeszkedjenek a környezetben már bevált, jó példákhoz.
(3) Hagyományostól eltérő, kísérleti jellegű anyagok és szerkezeti megoldások csak építészeti tervtanács, vagy főépítészi javaslat alapján alkalmazhatók.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Általános lakóterületek
25.§ (1) Az általános lakóterületeken az építési tevékenységek során tetőfedésre kizárólag pikkelyes fedési anyag, cserép használható. Hullámlemez, cserepes lemez, vagy bitumenes zsindely csak kivételesen, főépítészi vélemény alapján alkalmazható.
(2) A foghíjbeépítéseknél illeszkedni kell a szomszédos épületek arányrendszeréhez, tetőkialakításához és tetőhajlásszögéhez.
Településközponti terület
26.§ (1) A településközponti területen az építési tevékenységek során tetőfedésre kizárólag pikkelyes fedési anyag, cserép használható. Hullámlemez, cserepes lemez, vagy bitumenes zsindely csak kivételesen, főépítészi vélemény alapján alkalmazható.
(2) A foghíjbeépítéseknél illeszkedni kell a szomszédos épületek arányrendszeréhez, tetőkialakításához és tetőhajlásszögéhez.
(3) Torony, és tetősíkból kiugró felépítmény kizárólag a korabeli beépítésnek megfelelően, vagy igazolható analógiák alapján alkalmazható.
(4) Kerülni kell a harsány, rikító színek alkalmazását a homlokzatokon. Természetes pasztell földszínek (barna, okker, zöld, ezek világos árnyalatai) alkalmazandók.
Általános gazdasági terület
27.§ Az általános gazdasági területen az épületek kialakítását elsősorban a funkció és az alkalmazott technológia helyigénye alakítja. Az építészeti karakter megkötése szükségtelen. Szabadon álló beépítést kell alkalmazni.
Különleges, beépítésre nem szánt területek
(Nagy zöldfelülettel rendelkező területek)
28.§ (1) A különleges, beépítésre nem szánt területek speciális funkciót hordozó, így kialakításukban, megjelenésükben a környezetüktől eltérő területekként jelennek meg a településen. Ebbe a kategórába sorolható a temető, a kastélykert és a játszótér területe, valamint a parkok, nagy kertek.
(2) Az (1) bekezdésben leírt területeken az eltérő speciális funkciók miatt egységes építészeti jellemzők megállapítására nincs szükség.
(3) A területen tájbaillő, őshonos, illetve belterjesen művelt park esetében előzőek mellettegzóta fajok telepítése is megengedett. Invazív növényfajok telepítése az akácfélék kivételével tilos.
Egyéb, beépítésre nem szánt területek
29.§ (1) A beépítésre nem szánt területeken elsősorban a mezőgazdasági művelést kiszolgáló, majoros, tanyás épületek találhatók. A falusias karakterű területeken a hagyományos épületarányok és építési anyagok használatára kell törekedni.
(2) Épületek színezése során kerülni kell a rikító, vibráló, környezetükből kirívó harsány színek alakalmazását.
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
30.§ (1) A védett épületeket, építményeket, épületrészeket hagyományos építészeti tömegükben, részletképzésükkel kell megőrizni.
(2) A védett épületek tetőformáját meg kell tartani. Tetőtér beépítésük esetén a közterület felől látható tetőfelületen csak síkban fekvő ablakok alkalmazhatók. Ettől eltérni csak építészetileg alátámasztott, főépítész által javasolt terv alapján szabad. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható.
(3) A védett épületek, épületrészek homlokzati nyílásrendjét, a nyílások osztását lehetőség szerint meg kell tartani. Új nyílászárók, vagy portál utólagos beépítése, átépítése esetén, az eredeti nyílásrendet visszaidéző, annak arányrendszerét követő elemek alkalmazhatók.
(4) A védett épületek, épületrészek homlokzati burkolatai az eredeti állapot hatását keltő, korszerű anyagok használatával cserélhetők.
(5) A homlokzatok színezését minden esetben a főépítésszel előzetesen egyeztetett színterv alapján szabad változtatni.
(6) Az (1) – (5) bekezdésekben leírtak esetén, ha ezek korábbi építési periódusok során sérültek, felújításuk alkalmával a fellelhető dokumentumok alapján (régi tervek, fényképek, analógiák, stb.) ezeket helyre kell állítani. A korábbi állapottól alapvetően eltérni csak építészetileg alátámasztott, főépítész által javasolt terv alapján szabad.
(7) Védett épület közterület felőli homlokzat-felújítását általában teljes terjedelmében, a lábazattól a tetőpárkányig el kell végezni. Egy homlokzatfelület egy szintjén belül a felújítás további szakaszolása nem engedhető meg. Ha a teljes homlokzatfelület felújítása műszakilag nem szükségszerű, (pl. már korábban egy része fel lett újítva) az új színezést akkor is a teljes felületen alkalmazni kell.
(8) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy azok jellege, utcaképi hatása ne változzon. A bővítést úgy kell elvégezni, hogy a védett épület formájával, anyaghasználatával, részletképzésével összhangban legyen, vagy megfelelő elhatárolással, attól hangsúlyosan eltérő módon épüljön, hogy a védett épület eredeti állapotának megítélhetőségét biztosítsa.
(9) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetőek, az eredeti, értéket hordozó belső terek, szerkezetek tiszteletben tartásával.
(10) Védett épület, építmény, épületrész csak a védettség törlése után bontható le. A bontási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a védett érték felmérési és fotó dokumentációját.
(11) A védett épületek, építmények vonatkozásában az (1)-(10) bekezdések előírásaival együtt kell alkalmazni a 25.-29.§ előírásait.
Helyileg védett épületegyüttesre, utcaképre, művészeti alkotásokra, parkra
és növényzetre vonatkozó előírások
31.§ (1) Helyileg védett épületegyüttes, utcakép esetén a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, új épület építése a területen jellemző, az értékvédelmet megalapozó hagyományos falusias karaktert hordozó szomszédos épületek paramétereinek figyelembevételével lehetséges. A környezetbe illeszthetőséget, összhangot az építési engedélyezési tervdokumentációban tervezett utcaképpel, fotómontázzsal, vagy más módon (makett, CD, vagy videó prezentáció, stb.) igazolni kell.
(2) Foghíjbeépítés, vagy a meglévő épülettömeg jelentős bővítése, kiegészítése esetén törekedni kell a környezetben fellelhető értéket képviselő stílus és karakterjegyek felhasználására a tervezett beépítésben. Tereske hagyományos beépítési jellegétől, illetve tájegységétől idegen (pl.: alpesi, mediterrán, stb.) karakterű épületek a védett területen belül nem engedélyezhetők.
(3) Megengedhető kimondottan modern, korszerű anyagokat felhasználó, formavilágában újszerű épületek, épületrészek építése, a főépítész támogató szakvéleménye birtokában.
(4) A helyileg védett területen belül korábban már megépült, de a védettség céljával nem összhangban lévő épületek átalakítása, bővítése esetén törekedni kell a védelem céljával való jobb összhang megteremtésére.
(5) Védett művészeti alkotásokat az eredeti állapotnak megfelelő formában, helyükön kell fenntartani. Ha ez a hely megszűnik, a közelben méltó új helyről, vagy közgyűjteményi elhelyezésükről kell gondoskodni.
(6) Védett park, növényzet vágása, pótlása, megváltoztatása csak szakmailag megalapozott terv, vagy szakvélemény alapján engedélyezhető. A telepítésre javasolt, őshonos, illetve tájbaillő növényzet felsorolását a 3. számú melléklet, a tájidegen és invazív fajokba tartozó, ezért telepítésre tiltott növényzet felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(7) Védett sírjelet (síremléket) megszüntetni, eladni, anyagát átfaragni, vagy más módon újrafelhasználni tilos. Ha a temettető, vagy más jogutód a fenntartásról nem tud gondoskodni, a sírjel fenntartásáról, vagy a síremlék közgyűjteményi megőrzéséről, kegyeleti parkba történő áthelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
32.§ (1) A község belterületén elektronikus hírközlő hálózat részére új rácsos szerkezetű antennatartó torony nem építhető. A szolgáltatás fejlesztése, a celluláris hálózat bővítése érdekében a meglévő tornyok és magas építmények használata engedhető meg.
(2) Az épületek tetejére telepített antennatartó szerkezetek legfeljebb 6 méter magasságúak lehetnek.
(3) A település egészét ellátó felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményeit (transzformátor, cellasugárzó, stb.) elsősorban a szabályozási tervben különleges közmű, illetve közlekedési területként meghatározott területeken, valamint a gazdasági övezetekben e célra kialakított építési területeken szabad elhelyezni. Kivételesen elhelyezhetők e létesítmények önkormányzati tulajdonú, nagy zöldterületű intézmények más célra nem hasznosított területén. Nem helyezhetők el e létesítmények lakó-, üdülő övezetek építési telkein.
V. FEJEZET
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Reklámok elhelyezésére vonatkozó általános szabályok
33.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A község területén közművelődési intézmények számának négyszeresével megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(9) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
(10) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (9) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(11) A más célú berendezés (különösen közüzem kapcsolószekrénye, trafóház, stb.) reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés (árnyékoló ponyva, ernyőszerkezet) egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(12) Reklámhordozó anyagául elsősorban természetes, hagyományos szerkezeti anyagok, például fa, kovácsolt vas, vászon molinó használható. A védett történelmi településrészen csak kivételesen használható kivilágított reklámhordozó, a főépítész támogató szakvéleménye birtokában.
Reklám közzététele történeti településközpont területén
34.§ (1) E rendelet 26.§-a szerinti, a 2. sz. mellékletben meghatározott történeti településközpont területén reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.
(2) Az (1) bekezdésben jelölt területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(3) A területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(4) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés (pl. ponyvatető) esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
35.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
VI. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
36.§ (1) A településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a 2. számú mellékletben meghatározott történeti településközpont területén folytatandó építési tevékenységekkel kapcsolatosan a településképi véleményezési és bejelentési eljárásokat megelőzően kötelező szakmai konzultációt kell lefolytatni.
(2) A kötelező konzultációt az építtető, vagy a tervező egyaránt kezdeményezheti, legkésőbb a településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárást megindító kérelmével egyidejűleg.
(3) A kötelező szakmai konzultációt a polgármesteri hivatal helyiségében kell lefolytatni a főépítész és az építtető, vagy megbízottja, valamint a tervező részvételével.
(4) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a hivatalban a településképi véleményezési, illetve bejelentési dokumentáció iratai között meg kell őrizni.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
37.§ (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a rendelet 2. számú melléklete szerinti történeti településközponti, valamint a különleges, beépítésre nem szánt területeken, minden építési engedélyezési, vagy egyszerű bejelentési eljárást megelőzően:
a) új építmény építésére, érvényben lévő építési engedély módosítására,
b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, az épület tömegének, homlokzatának jelentős megváltoztatásával járó, illetve a településképet érintő átalakítására
irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben az összevont telepítési eljáráson belül, telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(3) A polgármester településképi véleményezési eljárását az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése szerint folytatja le.
(4) Az (1) – (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az Önkormányzat által végzett beruházásokra.
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
38.§ (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez címzett, és az ÉTDR elektronikus felületére feltöltött kérelemre indul, műszaki tervdokumentáció csatolása szükséges.
(2) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul – határidő megjelölésével – bekéri a főépítész szakmai álláspontját.
A polgármester határozatba foglalt településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet
engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(4) Amennyiben a benyújtott kérelem, vagy a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményeiről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és az e rendeletben meghatározottaknak, vagy a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedés követelményeinek, akkor a polgármester véleményében nem javasolja engedélyezésre a tervezett építési tevékenységet.
(5) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.
(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf. formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni. Ha a polgármester a megkereséstől számított 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(7) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (3) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
39.§ (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez mellékelni kell a véleményezendő építési műszaki tervdokumentációt.
(2) A 38.§ (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglalt munkarészeket kell tartalmaznia.
(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést indokolni kell.
A településképi véleményezési eljárás részletes szempontjai
40.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) figyelembe veszi-e a településképi arculati kézikönyvben szereplő további – a települési építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
b) az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű, vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, színezése, a nyílászárók kiosztása, az anyagok minősége, a felület struktúrája összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, illetve hogyan idomul az utcaképi adottságokhoz,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei, tetőfedése – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ab) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
c) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
41.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 2. számú melléklet szerint lehatárolt történeti településközponti, és a különleges, beépítésre nem szánt területeken, valamint az 1. melléklet szerinti helyi, vagy országos védelem alatt álló területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül
a) az építési engedéllyel, vagy egyszerű bejelentés alapján építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
d) cég és címtábla, cégér, vagy cégérszerű reklámtábla, egyedi tájékoztató tábla, kirakat
elhelyezése
e) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, amennyiben az utcaképet érinti, illetve a közterületről látható területen kerül elhelyezésre.
f) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, kivéve, ha műemléki épület esetén engedélyköteles,
g) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása, reklámok elhelyezése esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg beépítésre szánt területen a 4,5 méter magasságot.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az Önkormányzat által végzett beruházásokra.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
42.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul, melyhez papír alapú műszaki tervdokumentáció csatolása szükséges.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, (szervezet esetén a székhelyét), a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, illetve azok tervezett időtartalmát.
(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 41. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) valamennyi homlokzatot, valamint
ae) – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet
b) a 41. § (1) bekezdés g) pontja szerinti reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műleírást,
bb) – közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,
bc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
bd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot) látványtervet vagy fotómontázst.
(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről, vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során –különösen- az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályoknak való megfelelőség
b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség
c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
e) terület felhasználás megfelelősége.
(5) A 41. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (8, 9) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 314/2012.(XI.08.) Korm. Rendeletben és e rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe.
(7) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, vagy reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza.
(8) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) és (5) bekezdésben szereplő szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről határozatot hoz, melynek érvényességi ideje - ha a határozat másképpen nem rendelkezik:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.
(9) A településképi bejelentési eljárás határozata tartalmazza
a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét
b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét
c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésváltoztatás
megjelölését
d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
e) azt, az időpontot amelyre a bejelentés szól.
(10) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a kérelmezőnek, és pdf. formátumban az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhelyre is felölti.
(11) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(12) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről, vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során –különösen- az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) építési szabályoknak való megfelelőség
b) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség
c) a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
d) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség
e) terület felhasználás megfelelősége.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
Településképi kötelezés
43.§ Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
aa) állapota nem megfelelő,
ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,
ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez.
b) a helyi építészeti értékvédelem és településképi védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, vagy a településképet rontja, arra hosszútávon kedvezőtlen hatást gyakorol, különösen
ba) az épületek, jó-karbantartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése
bb) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása,
bc) a telek építési övezeti szabályoknak megfelelő használata
bd) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
c) Településképi bejelentés elmulasztása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő építési
tevékenység esetén.
Településkép-védelmi bírság
44.§ (1) A polgármester a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén, a szbályszegőt felhívja a szabályszerű állapot helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén településképi kötelezéssel él az építtető felé.
(2) A kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben, 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településkép-védelmi bírság) az alábbi esetkörökben:
(3) Együttműködő építtetői magatartás esetén a polgármester a bírság kiszabásától eltekinthet, ha az ügyfél a bírságösszeg felhasználását az elvégzendő feladat finanszírozásához vállalja.
(4) A településkép-védelmi bírság kivetését a polgármester határozatban fogalmazza meg, és azt a helyi közadók módján hajtja be. A polgármesteri határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni jogorvoslatért, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
45.§ (1) E rendelet 2019.január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti: a településkép védelméről szóló 16/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
| Megnevezés | méret |
| 1. sz. mellék | 14.23 KB |
| 2. sz. mellék | 49.09 KB |
| 3. sz. mellék | 19.92 KB |
| 4. sz. mellék | 405.01 KB |